A II. világháború és a zsidóüldözés idején a Társaság kb. ezer üldözött embert mentett meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akinek boldoggá avatása folyamatban van. 1945-48 között Slachta Margit országgyulési képviselőként próbálta érvényesíteni az evangéliumi elveket a közéletben. 1949-ben politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot.
1950 és 1989 között a Társaság tovább muködött az illegalitásban. A szétszóratáskor a magyar kerületben 160 fogadalmas testvér élt. Az illegalitás éveiben hat testvér összesen 11 évet töltött börtönben, és többeknek kellett elviselniük rendőri zaklatásokat és kihallgatásokat. A testvérek csendes jelenlétükkel és tanúságtevő életükkel hirdették Krisztus örömhírét környezetükben. Ebben az időben nagy titoktartás közepette új belépőkkel gyarapodott a közösség, akik közül többeket Sztrilich Ágnes testvér vezetett be a szociális testvéri életbe. A magyar kerület 69 új fogadalmas testvérrel gyarapodott az illegalitás rejtett éveiben. 1950 és 1990 között Rónai Paula, Gerstner Ida Helga, Szőke Pálma és Kálmán Orsolya testvér voltak a magyar kerület kockázatvállalásra kész, áldozatos elöljárói.
A rendszerváltozás utáni időszakban, amelyet folyamatos útkeresés jellemez, elkezdődött a Társaság külső és belső újraszerveződése, és új lehetőségek nyíltak az apostoli küldetés valósítására. A testvérek közvetlenül szolgálják az evangelizációt hitoktatással, evangelizációs kurzusok, lelkigyakorlatok tartásával és saját lelkiségi lapjuk, "A Lélek Szava" kiadásával. Részt vesznek a cigánypasztorációban, a hajléktalanok szolgálatában, a karitász munkában plébániai és egyházmegyei szinten egyaránt. Bekapcsolódtak különféle egyházi és lelkiségi mozgalmakba (pl. cserkészmozgalom, életvédelem, nőmozgalom). Dolgoznak testvérek a szociális munka, az egészségügy, a kultúra, a nevelés és a közélet területén is. Mivel az alapító Slachta Margit hivatásos és képzett munkásokat akart adni nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is, ezért több testvér szolgálja az egyház életének újjászerveződését.
A társadalom mai kihívásai közepette a szociális testvérek küldetésének fő iránya az evangélium szerinti közszellemformálás és a krisztusi szeretetközösségek építése, amelyet sokféle apostoli szolgálattal próbálnak valósítani. Az alapítókhoz hasonlóan a mai szociális testvérek is rugalmasságra, a Szentlélek iránti nyitottságra és az idők jelei iránti érzékenységre törekednek.

A Társaság létszáma ma Magyarországon: 81 örökfogadalmas testvér, 9 ideiglenes fogadalmas testvér, 5 jelölt és 2 jelentkező. 41 kültag kapcsolódik ígérettel a Társasághoz. A rendszerváltozás után megválasztott kerületi elöljárók: Szilágyi Mária (1992-1996) majd Berkecz Franciska (1996-2003) és Sztrilich Ágnes (2003-).

A Szociális Testvérek Társasága egyházjogi státusza 1998-tól: pápai jogú apostoli élet társasága, és azóta a nemzetközi központ ismét Budapesten van.