"Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek"

margit testvrSlachta Margit testvér

Slachta Margit életének 90 éve bővelkedik a legújabb kor eseményeiben és változataiban. A "boldog békeidő"-ben születik középosztálybeli családban, jó módban nevelkedik. Tanári diplomát szerez.Megismerkedik a katolikus nőmozgalommal. Tanítás és patronessz munka után belép az alakuló Missziótársulatba, ahol a külső munka irányítója 26 évesen. Első világháború, összeomlás, forradalom, Tanácsköztársaság... Azonnal feltalálja magát és tejtermelőszövetkezeti keretek között tovább élteti a Missziótársulatot.A nőmozgalmi úton tovább lép a politikai jogok felé. 1920-ban, 36 évesen az ország első nőképviselője.

1923-ban a Missziótársulat Főnöknője új szabályzat bevezetése mellett dönt, ezzel az addigi életvitelt, küldetést alapvetően megváltoztatja. Margit és még több, mint 20 nővér, közöttük noviciák, jelöltek úgy döntöttek, az eredeti szellemben akarnak tovább élni. Így ők hatalmas nehézségek, nélkülözés és rágalmazás között 1923. május 12-én megalapítják a Szociális Testvérek Társaságát. Nem sejtették akkor, hogy egy nemzetközi szervezet alapjait rakják le. Margit testvér ezzel felszámolja minden addigi eredményét, melyet a közéletben vagy a Missziótársulatban elért.
1923-tól kezdődik a belső építés, új gárdát kell összekovácsolni, rengeteg akadály után megindul a szép hivatásos munka. Az egyházközségi munkák mellett a testvérek részt vettek a szociális munkában megyei, városi és járási szinten, 1937-ben megalapították a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol szociális munkát tanítottak keresztény alapon. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. (Fénykép: Margit testér Friderika testvérrel,a kaliforniai alapítóval)

margit testvr friderika testvrrel 1936-banA nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére Slachta Margit létrehozott egy politikai pártot, a Keresztény Női Tábort. A Szentlélek Úristen tiszteletének terjesztésérepedig megalapították a Szentlélek Szövetséget.
Margit testvér az 1930 és 1932 közötti két évet leszámítva - amikor az angyalföldi városi törvényhatósági bizottság tagja - négy évtizeden át, 1963-ig irányította a Társaságot.

És máris itt a második világháború, és benne a fajelméleti újpogányság gondolatainak áradása. Margit testvér és a Társaság teljes erejével áll szemben és ragad magával másokat is mind a szellemi, mind a gyakorlati ellenállásba. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend erőteljes közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Számtalan petíciót, föliratot, közbenjárást írt és terjesztett a hatóságok elé. 1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. A katolikus konvertiták 1939-ben létrehozták érdekvédelmi szervüket, a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, melynek társelnöke lett Slachta Margit. Felszólalt a zsidók érdekében. 1941 telén a kőrösmezei deportálás ellen tiltakozott. 1942 tavaszán pedig, amikor a szlovákiai deportálásokról befutottak az első hírek a Magyar Szent Kereszt Egyesülethez, Slachta Margit személyesen győződött meg a tragikus helyzetről. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a teljes zsidótalanítást, Margit testvér nem nyugodhatott. Rómába utazott, és 1943. március 11-ére sikerült is kieszközölnie a pápai kihallgatást, melynek eredményeként XII. Pius pápa utasította a hét szlovákiai püspököt, hogy tiltakozzanak az államelnöknél és a minisztereknél, valamint elrendelte, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Mindezek eredményeként a deportálás elmaradt... Keresztény hite, humánuma életveszélyt is vállaló embermentő munkára sarkallta. A szociális testvérek mintegy ezer zsidót mentettek meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akit az Egyház 2006-ban a boldogok sorába iktatott.

a kpviseli mandtum tvtele1945 elején Slachta Margit visszatért a politikai közéletbe. Az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon pártonkívüli jelöltként a Polgári Demokrata Párt listáján került ismét a parlamentbe. Az 1947-es választásokon viszont már a Keresztény Női Tábor programjával jutott mandátumhoz. (Fotó: Parlamenti képviselői mandátumának átvétele 1920-ban)

Az 1945 és 1948 közötti parlamenti felszólalásai többségében a jogelviség, a jogbiztonság és jogrend kérdésével foglalkozik. Ezek biztosítását csak a Szent István-i államrend fennmaradásában látta. Ezért is emelt szót az 1946. január 31-én elfogadott köztársasági törvény ellen. Az államforma eldöntését - Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan - egy békekötés utáni népszavazásra bízta volna. 1946-ban sürgette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Vatikánnal. 1947. április 16-án nagyívű beszédében a vallásos nevelésért emelt szót.

margit testvr kanadai testvrekkel 1925-benA határokon kívül rekedt magyarság és a kis nemzetek jogairól, a családi életről, a nemzet erkölcsösségének védelméről is gyakran szólt - a keresztény értékrend talajáról. (Fotó: Margit testvér kanadai testvérek körében)
A politikai élet balra csúszásával mind lehetetlenebbé vált politikusi pályája. Az 1947. október 28-án mondott beszédét külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették (bírálta a Szovjetuniót és Jugoszláviát), s október 30-án a mentelmi bizottság javaslatára hatvan napra kizárták az országgyűlésből. Utolsó - alpári közbekiabálásokkal meg-megszakított - parlamenti beszédét 1948. június 16-án tartotta, szenvedélyesen ellenezve az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslatot. Miután a képviselők végül törvényre emelték az iskolák államosítását, az ülést bezáró Himnusz éneklésekor ő tüntetően ülve maradt. Ezért a mentelmi bizottság most kétszer hat hónapra zárta ki a törvényhozásból.

Letartóztatástól tartva 1949 januárjától a domonkos nővérek zárdájában rejtőzött. Még beadta indulási kérelmét az 1949. évi választásokon, de azt az illetékesek elutasították. A választás napján, május 15-én megjelent az urnáknál, kockára téve személyes szabadságát. 1949. június 22-ről 23-ára virradó éjjel két szociális testvérrel együtt Ausztriába, s onnan szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Visszatérési szándékkal ment el, de már nem jöhetett vissza. Átért az óceánon, de ez a változás már meghaladta fizikai és szellemi alkalmazkodó képességét, úgy látszott, hogy bekövetkezett életének csődje: munkája, a Társaság megsemmisült a vasfüggönyön innen és túl.

Húsz évig az egyesült államok-beli Buffaloban az agyérelmeszesedettek életét éli. Szegényen és kifosztottan hal meg, mint Krisztus a kereszten. Élete a nagy ellentétek, a sikerek és sikertelenségek sorozata. A siker nem kábította el, a sikertelenség nem verte le. Mi tartotta meg? Az alapeszmény, amit mindig, minden körülmények között hirdetett, mondott, cselekedett, alkalmazott: a természetessé vált természetfölöttiség. Ezért nem mondható kudarcnak Slachta Margit élete.

"A kegyelem egyik nagy csodája, hogy minden más értelmet és értéket nyer itt a földön, mint amit természetes szempontból jelentene." "Hitünk ... meglátja az élet és történelem láthatatlan irányítóját és észreveszi annak terveit ... Akkor látjuk, hogy ami kívülről megszégyenülés, az belülről mérhetetlen dicsőség az örökkévalóság fényében. Ez az igazak vigasztalása: "midőn magadat elenyészettnek véled, föltámadsz, mint a hajnali csillag." (Jób 11,17)

 További információk Margit testvérről ITT találhatók.

Napi evangélium

  • Napi evangélium RSS 2017 Jun 23 | 00:00 am

    Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és[…]

Kapcsolat

Szociális Testvérek Társasága
1114 Budapest, Bartók Béla út 61. III/6.
Telefon: +36-30-5137024

Írjon üzenetet!